Jó olvasást! ;))
xoxo
Sziszi
- Mi? - kérdeztem megszeppenve és egy pillanatra elfelejtettem Harryt és megcsókoltam barátomat.
***
Másnap reggel korán keltem. A szobámba az ablakon keresztül beszűrődő napfénytől nem igen tudtam először nyitogatni a szemem, de aztán ahogy egyre jobban hozzászoktam majd ki is nyitottam szemeimet. Végre észhez tértem, egy kart éreztem meg a derekam körül és egy testet, ami szorosan hozzám simul. Azt hittem, hogy Harry az de ahogy megfordultam, rá kellett jönnöm, hogy Adammel aludtam az éjjel és nem a göndör barátommal. Aztán hirtelen beugrott minden. Ahogy csókolóztunk, ahogy megérintette a combomat, a finom érintései, amikor az ágyra döntött és elkezdte felfele húzni a pólómat. De mégsem történt meg. Nem feküdtünk le... túl hirtelen lett volna. És én hiába vagyok 19 éves... de még mindig nem feküdtem le senkivel. Habár, hogy őszinte legyek az egymásnak az örömszerzés már párszor volt, de addig valahogy még sosem jutottunk el, hogy meg is történjen az a dolog.
- Jó reggelt. - hallottam meg reggeli, kissé rekedtes hangját barátomnak. Egyik szeme nyitva, másik pedig csukva volt és úgy vigyorgott rám. Aranyos látványt nyújtott.
- Jó reggelt. - köszöntem vissza mosolyogva.
- Tudod... -kezdte el mondandóját de közben becsukta másik szemét is - nehéz úgy aludni, hogyha közben figyelnek. - fejezte be és mosolyra húzódott a szája, kinyitotta szemeit majd lágyan megcsókolt.
- Sajnálom.... csak gondolkoztam. - húzódtam el tőle és a hátamra fordultam. Valahogy nem tudtam elképzelni a jövőmet... és tulajdonképpen semmimet sem Adammal.. én Harryt... Nem! Nem szerethetem őt! Hiszen még is csak az nem lenne helyes. Ő úgy is éli a tökéletes sztár életet amibe én nem illek bele.. És amúgy is. Nemrég még haragudtam rá most pedig már őt akarom Adam helyett. De jó vagyok...
Gyorsan kiugrottam a gondolatmenetem miatt az ágyból és leszaladtam a lépcsőn egy kis kávéért - amiért most jelen pillanatban ölni tudtam volna-, de természetesen nem volt főzve úgyhogy gyorsan neki is láttam az elkészítésének, miközben a barátom cammogott le a lépcsőn.
- Kávét? - kérdeztem és egy apró mosolyra húztam a számat.
- Kérek köszönöm. De sietnem kell, szóval tudnál sietni? -közelebb jött és puszit adott mire én eltoltam magamtól.
- Először is.. A kávé olyan gyorsan folyik le amilyen gyorsan a kávéfőző bírja és nem én döntöm el. Másodszor pedig, miért kell mindig rohannod? Soha nem tudsz itt maradni mondjuk ebédre vagy ilyesmi. Mindig elmész ahogy megvolt a romantika vagy épp a kávé.- fejeztem be mondandómat majd odamentem a polcokhoz és levettem két bögrét a kávénak.
- El nyugi már. Mivan megjött, hogy ilyen durcás vagy? - kérdezte majd nekidőlt a pultnak és röhögni kezdett.
- Bekaphatod. - csak úgy szűrtem a fogaim között azt a szót, amin a barátom persze csak tovább röhögött és kitöltöttem az időközben lefojt kávét. Cukrot és tejet tettem a sajátomba, utána leültem a kanapéra és hagytam, hogy megcsinálja magának.
- Most durcizni fogsz, Durcás kisasszony? - töltötte ki ő is a kávét magának majd leült mellém.
- Inkább menj el és ne is lássalak ma már többet. Jennával fogok találkozni szóval ne is hívogass. - ez persze nem volt igaz, de neki nem kellett ezt tudnia. Talán kicsit később felhívom Harryt és megkérdezem, hogy át tudna-e jönni. Igaz tegnap este volt egy kis vita Harry miatt de nem érdekel. Azzal barátkozom akivel akarok. És ezt tegnap este le is tisztáztuk szóval akkor jön át hozzám bárki akit csak akarok és nem az a féreg dönti el.
- Jó akkor megyek is. - mondta miután megitta a kávéját felöltözött és a cipőjét kezdte el felvenni.
- Szia! - szóltam oda neki majd fel is mentem a szobámba.
- Szia! - hallottam meg a halk köszönést a lépcső tetejére érve és már egyből kerestem is a telefonom, amiben Harry nevét kerestem és tárcsáztam is.
- Öööhm.. Szia Harry! - szóltam bele egy kis idő múlva.
- Szia! - köszönt és hallottam ahogy mosolyog.
- Ráérsz? Át tudsz jönni? - kérdeztem egy kicsit bizonytalanul.
- Neked bármikor ráérek. Indulok is, kb 10 perc. Szia. - szinte hadarva mondta végig majd le is rakta egyből. Ez gyorsabban és jobban ment mint gondoltam volna.
Nagyjából 10 perc múlva csöngettek is és siettem az ajtóhoz, hogy kinyissam.
- Ki az? - ordibált le apa az emeltről mielőtt kinyithattam volna az ajtót.
- Harry! - ordítottam vissza.
- Igen én vagyok az. Beengedsz? -jött a válasz a másik oldalról. Röhögtem majd visszaszóltam.
- Mi a jelszó? - fogtam vissza a röhögést, hogy komolyabbnak hangzon, de nem igazán sikerült.
- Elena! Engedj már be! - jött a válasz, de én tovább játszottam.
- Nem jó a válasz. Sajnálom! - szóltam vissza és elröhögtem magam. De aztán amikor nem reagált, kinyitottam az ajtót és kinéztem de már nem volt ott.
- Harry! Hol vagy? - üvöltöttem kicsit megijedve.
- Tudtam, hogy ez beválik. - hallottam egy rekedtes nevetés az ajtó mögül.
- Hééééj! Ez nem fair!
- Inkább menjünk be és mesélj! - szólt egyből vissza és már magától be is ment a lakásba, levette a cipőjét és a kabátját majd fel is futott a lépcsőn gondolom a szobámba amíg én még mindig megdöbbenve álltam az előtérben és mosolyogtam. Aztán gyorsan én is felfutottam a lépcsőn majd be a szobámba. Harry az ágyamon feküdt szétterülve és a plafont nézte miközben két keze a a fejét támasztotta. Olyan gyönyörű volt. Egész nap tudtam volna nézni, de sajnos észrevette ahogy bámulom, ezért felállt elvigyorodott és közelebb jött. Vészesen közel. A két kezét a derekamra rakta és a fejét lehajtotta a vállamra majd hirtelen elkezdte csókolgatni a nyakam. Nem bírtam visszafogom magam, az egyik kezemet a nyakára raktam, a másikkal beletúrtam a hajába és óvatosan de mégis úgy húztam meg, hogy érezze. A fejemet óvatosan oldalra döntöttem, ezzel több területet felfedve neki. Harry az egyik kezét óvatosan és lassan lejjebb csúsztatta míg végül a fenekem állapodott meg és erősen belemarkolt mire felnyögtem és megint meghúztam a haját de jóval erősebben mint az előbb.
Éreztem a bizsergést a hasamban. Azt a csodálatos érzést amit csak az tud belőled kiváltani, akit szeretsz. És nem hazudhatom tovább azt magamnak, hogy nem szeretem, mert de! Nagyon is szeretem és ő az egyetlen.
Harry nem hezitált tovább, megfordított és az ágy felé kezdett tolni majd óvatosan lefektetett rá majd rám feküdt úgy, hogy két kezével megtámaszkodott a fejem mellett. Lábaimat behajlította, szétnyitotta majd közéjük feküdt be véglegesen. A nyakamat tovább kényeztette majd az egyik kezét hirtelen rárakta a jobb mellemre és azt kezdte el masszírozni. Miközben óvatosan nyögtem -mivel apa a szomszéd szobába volt és nem akartam, hogy meghallja-, újra meghúztam Harry göndör fürtjeit de most már folyamatosan azt húzogattam a másik szabad kezemet pedig rácsúsztattam Harry - megjegyzem eléggé formás és feszes- fenekére és most én markoltam meg az övét, mire felkuncogott és rám nézett. Eszembe jutott valami és gyorsan kivettem a telefonomat a zsebemből majd elindítottam ezt a számot. Harry rám vigyorgott majd megcsókolt és nyelvével bejutást kért amit meg is adtam neki. Gyorsan változtattam a helyzetünkön és a hátára fordítottam, így most rajta ültem lovagló ülésben. Lehajoltam hozzá és most én csókoltam meg. Megfogta a derekam és mozgásra kényszerítette azt. Én pedig nem is ellenkeztem ellene. Akaratlanul is megéreztem magam alatt Harry keménykedő férfiasságát mire belemosolyogtam a csókunkba. Elhúzódtam tőle és rámosolyogtam miközben ő a pólómat kezdte felfelé húzni. Utánam ő következett és az ő pólója a földön kötött ki végül majd végignézett rajtam és egy pimasz mosoly után megszólalt.
- Gyönyörű vagy. És ezek most csak az enyémek. - majd két kezét rárakta a mellemre és masszírozni kezdte azokat mire én hátrahajtottam a fejem és újra mozogni kezdtem egyre csak növő férfiasságán.
Elkezdte kigombolni a nadrágomat, ezzel szinte egy időben kezdtem el kigombolni az ő gatyáját is amit aztán át is vett tőlem és amíg ő lehúzta magáról addig én magamról. Megint én kerültem alulra és már sokkal jobban éreztem a keménységet mint az előbb és akaratlanul is elkezdtem Harry nevét nyögdécselni.
Miközben ő folyamatosan a mellkasomat puszilgatta addig én mozogtam alatta -vagyis csak próbáltam-, a fürtöket húzogattam és halkan nyögtem alatta.
- Harr..Harry... Kérlek!- kérleltem szinte suttogva, de ő azért meghallotta. Mivel nem csinált még mindig semmit a mellkasom és a mellem puszilgatása és nyalogatása kívül ezért megint helyet cseréltünk és megint én kerültem fölé.
- Harry! - szóltam rá kicsit erőteljesebben.
- Azt csinálsz amit akarsz. Te irányítasz, Gyönyörűm. - mondta mosolyogva.
Lehajtottam a fejem és elgondolkoztam azon, hogy Adam soha nem engedte, hogy én is jól érezzem magam. Mindig ő irányított és miután ő feljutott a csúcsra kihúzódott belőlem és meg sem várta, hogy esetleg én is... Mindegy. Szerencsére csak párszor sikerült rávennie szóval talán egyszer még jó is .... várjunk. Én nem akarok vele még egyszer ágyba kerülni!
- Baj van? Meggondoltad magad vagy..
- Nem! Nem, csak eszembe jutott valami. De mindegy is inkább folytassuk. - küldtem felé egy biztató mosolyt majd visszahajoltam rá, de ő a kezeivel visszatolt és egy kicsit mérgesen nézett rám.
-Nem. Mondd el. Érdekel! - mondta kicsit már meglágyulva. Legurultam róla és mesélni kezdtem miközben én a falat, Harry pedig az arcomat nézte.
***
- Mondtam! Én törődök veled, Elena! És szeretlek. - mosta miközben átölelt. Én már zokogtam amíg ő szorosan magához húzott.
- Én is szeretlek Harry. És köszönöm! - mosolyogtam rá biztatóan.
- Nem Elena. Én tényleg szeretlek. És nem csak úgy mint egy barátot. - mondta szinte suttogva a szemembe.
- Harry... -kezdtem volna beszélni de közbevágott.
-Ne! Csak hallgass meg! Kérlek. -nézett mélyen a szemembe.
- Nem Harry. Én őt szeretem. Mondtam már. Téged...téged csak.. barátként. - mondtam dadogva. Egy szavam se volt igaz és ezt ő is tudta.
- Hallottad ezt? - kérdezte a plafont nézve.
- Mit?
- A hazugságaidat, amit még te sem hiszel el. Ha ennyire meg akarsz tőlem szabadulni akkor ne akarj velem lefeküdni! Ne akarj megcsókolni! Ne akarj rossz tévhitbe kergetni, hogy te is szeretsz! - miközben ezeket mondta az én szívem darabokra tört és csak sírni tudtam majd odarohantam a szobám sarkába leültem, felhúztam a lábaimat a mellkasom elé és csak sírtam. És ez mind miattam van. Csak miattam.
- Sajnálom... Sajnálom Harry. Szeretlek. Tiszta szívből. - suttogtam a szavakat. De későn. Ő már épp az ajtót csapta be maga mögött. Elrontottam. Megint mindent elcsesztem.
Gyorsan kiugrottam a gondolatmenetem miatt az ágyból és leszaladtam a lépcsőn egy kis kávéért - amiért most jelen pillanatban ölni tudtam volna-, de természetesen nem volt főzve úgyhogy gyorsan neki is láttam az elkészítésének, miközben a barátom cammogott le a lépcsőn.
- Kávét? - kérdeztem és egy apró mosolyra húztam a számat.
- Kérek köszönöm. De sietnem kell, szóval tudnál sietni? -közelebb jött és puszit adott mire én eltoltam magamtól.
- Először is.. A kávé olyan gyorsan folyik le amilyen gyorsan a kávéfőző bírja és nem én döntöm el. Másodszor pedig, miért kell mindig rohannod? Soha nem tudsz itt maradni mondjuk ebédre vagy ilyesmi. Mindig elmész ahogy megvolt a romantika vagy épp a kávé.- fejeztem be mondandómat majd odamentem a polcokhoz és levettem két bögrét a kávénak.
- El nyugi már. Mivan megjött, hogy ilyen durcás vagy? - kérdezte majd nekidőlt a pultnak és röhögni kezdett.
- Bekaphatod. - csak úgy szűrtem a fogaim között azt a szót, amin a barátom persze csak tovább röhögött és kitöltöttem az időközben lefojt kávét. Cukrot és tejet tettem a sajátomba, utána leültem a kanapéra és hagytam, hogy megcsinálja magának.
- Most durcizni fogsz, Durcás kisasszony? - töltötte ki ő is a kávét magának majd leült mellém.
- Inkább menj el és ne is lássalak ma már többet. Jennával fogok találkozni szóval ne is hívogass. - ez persze nem volt igaz, de neki nem kellett ezt tudnia. Talán kicsit később felhívom Harryt és megkérdezem, hogy át tudna-e jönni. Igaz tegnap este volt egy kis vita Harry miatt de nem érdekel. Azzal barátkozom akivel akarok. És ezt tegnap este le is tisztáztuk szóval akkor jön át hozzám bárki akit csak akarok és nem az a féreg dönti el.
- Jó akkor megyek is. - mondta miután megitta a kávéját felöltözött és a cipőjét kezdte el felvenni.
- Szia! - szóltam oda neki majd fel is mentem a szobámba.
- Szia! - hallottam meg a halk köszönést a lépcső tetejére érve és már egyből kerestem is a telefonom, amiben Harry nevét kerestem és tárcsáztam is.
- Öööhm.. Szia Harry! - szóltam bele egy kis idő múlva.
- Szia! - köszönt és hallottam ahogy mosolyog.
- Ráérsz? Át tudsz jönni? - kérdeztem egy kicsit bizonytalanul.
- Neked bármikor ráérek. Indulok is, kb 10 perc. Szia. - szinte hadarva mondta végig majd le is rakta egyből. Ez gyorsabban és jobban ment mint gondoltam volna.
Nagyjából 10 perc múlva csöngettek is és siettem az ajtóhoz, hogy kinyissam.
- Ki az? - ordibált le apa az emeltről mielőtt kinyithattam volna az ajtót.
- Harry! - ordítottam vissza.
- Igen én vagyok az. Beengedsz? -jött a válasz a másik oldalról. Röhögtem majd visszaszóltam.
- Mi a jelszó? - fogtam vissza a röhögést, hogy komolyabbnak hangzon, de nem igazán sikerült.
- Elena! Engedj már be! - jött a válasz, de én tovább játszottam.
- Nem jó a válasz. Sajnálom! - szóltam vissza és elröhögtem magam. De aztán amikor nem reagált, kinyitottam az ajtót és kinéztem de már nem volt ott.
- Harry! Hol vagy? - üvöltöttem kicsit megijedve.
- Tudtam, hogy ez beválik. - hallottam egy rekedtes nevetés az ajtó mögül.
- Hééééj! Ez nem fair!
- Inkább menjünk be és mesélj! - szólt egyből vissza és már magától be is ment a lakásba, levette a cipőjét és a kabátját majd fel is futott a lépcsőn gondolom a szobámba amíg én még mindig megdöbbenve álltam az előtérben és mosolyogtam. Aztán gyorsan én is felfutottam a lépcsőn majd be a szobámba. Harry az ágyamon feküdt szétterülve és a plafont nézte miközben két keze a a fejét támasztotta. Olyan gyönyörű volt. Egész nap tudtam volna nézni, de sajnos észrevette ahogy bámulom, ezért felállt elvigyorodott és közelebb jött. Vészesen közel. A két kezét a derekamra rakta és a fejét lehajtotta a vállamra majd hirtelen elkezdte csókolgatni a nyakam. Nem bírtam visszafogom magam, az egyik kezemet a nyakára raktam, a másikkal beletúrtam a hajába és óvatosan de mégis úgy húztam meg, hogy érezze. A fejemet óvatosan oldalra döntöttem, ezzel több területet felfedve neki. Harry az egyik kezét óvatosan és lassan lejjebb csúsztatta míg végül a fenekem állapodott meg és erősen belemarkolt mire felnyögtem és megint meghúztam a haját de jóval erősebben mint az előbb.
Éreztem a bizsergést a hasamban. Azt a csodálatos érzést amit csak az tud belőled kiváltani, akit szeretsz. És nem hazudhatom tovább azt magamnak, hogy nem szeretem, mert de! Nagyon is szeretem és ő az egyetlen.
Harry nem hezitált tovább, megfordított és az ágy felé kezdett tolni majd óvatosan lefektetett rá majd rám feküdt úgy, hogy két kezével megtámaszkodott a fejem mellett. Lábaimat behajlította, szétnyitotta majd közéjük feküdt be véglegesen. A nyakamat tovább kényeztette majd az egyik kezét hirtelen rárakta a jobb mellemre és azt kezdte el masszírozni. Miközben óvatosan nyögtem -mivel apa a szomszéd szobába volt és nem akartam, hogy meghallja-, újra meghúztam Harry göndör fürtjeit de most már folyamatosan azt húzogattam a másik szabad kezemet pedig rácsúsztattam Harry - megjegyzem eléggé formás és feszes- fenekére és most én markoltam meg az övét, mire felkuncogott és rám nézett. Eszembe jutott valami és gyorsan kivettem a telefonomat a zsebemből majd elindítottam ezt a számot. Harry rám vigyorgott majd megcsókolt és nyelvével bejutást kért amit meg is adtam neki. Gyorsan változtattam a helyzetünkön és a hátára fordítottam, így most rajta ültem lovagló ülésben. Lehajoltam hozzá és most én csókoltam meg. Megfogta a derekam és mozgásra kényszerítette azt. Én pedig nem is ellenkeztem ellene. Akaratlanul is megéreztem magam alatt Harry keménykedő férfiasságát mire belemosolyogtam a csókunkba. Elhúzódtam tőle és rámosolyogtam miközben ő a pólómat kezdte felfelé húzni. Utánam ő következett és az ő pólója a földön kötött ki végül majd végignézett rajtam és egy pimasz mosoly után megszólalt.
- Gyönyörű vagy. És ezek most csak az enyémek. - majd két kezét rárakta a mellemre és masszírozni kezdte azokat mire én hátrahajtottam a fejem és újra mozogni kezdtem egyre csak növő férfiasságán.
Elkezdte kigombolni a nadrágomat, ezzel szinte egy időben kezdtem el kigombolni az ő gatyáját is amit aztán át is vett tőlem és amíg ő lehúzta magáról addig én magamról. Megint én kerültem alulra és már sokkal jobban éreztem a keménységet mint az előbb és akaratlanul is elkezdtem Harry nevét nyögdécselni.
Miközben ő folyamatosan a mellkasomat puszilgatta addig én mozogtam alatta -vagyis csak próbáltam-, a fürtöket húzogattam és halkan nyögtem alatta.
- Harr..Harry... Kérlek!- kérleltem szinte suttogva, de ő azért meghallotta. Mivel nem csinált még mindig semmit a mellkasom és a mellem puszilgatása és nyalogatása kívül ezért megint helyet cseréltünk és megint én kerültem fölé.
- Harry! - szóltam rá kicsit erőteljesebben.
- Azt csinálsz amit akarsz. Te irányítasz, Gyönyörűm. - mondta mosolyogva.
Lehajtottam a fejem és elgondolkoztam azon, hogy Adam soha nem engedte, hogy én is jól érezzem magam. Mindig ő irányított és miután ő feljutott a csúcsra kihúzódott belőlem és meg sem várta, hogy esetleg én is... Mindegy. Szerencsére csak párszor sikerült rávennie szóval talán egyszer még jó is .... várjunk. Én nem akarok vele még egyszer ágyba kerülni!
- Baj van? Meggondoltad magad vagy..
- Nem! Nem, csak eszembe jutott valami. De mindegy is inkább folytassuk. - küldtem felé egy biztató mosolyt majd visszahajoltam rá, de ő a kezeivel visszatolt és egy kicsit mérgesen nézett rám.
-Nem. Mondd el. Érdekel! - mondta kicsit már meglágyulva. Legurultam róla és mesélni kezdtem miközben én a falat, Harry pedig az arcomat nézte.
***
- Mondtam! Én törődök veled, Elena! És szeretlek. - mosta miközben átölelt. Én már zokogtam amíg ő szorosan magához húzott.
- Én is szeretlek Harry. És köszönöm! - mosolyogtam rá biztatóan.
- Nem Elena. Én tényleg szeretlek. És nem csak úgy mint egy barátot. - mondta szinte suttogva a szemembe.
- Harry... -kezdtem volna beszélni de közbevágott.
-Ne! Csak hallgass meg! Kérlek. -nézett mélyen a szemembe.
- Nem Harry. Én őt szeretem. Mondtam már. Téged...téged csak.. barátként. - mondtam dadogva. Egy szavam se volt igaz és ezt ő is tudta.
- Hallottad ezt? - kérdezte a plafont nézve.
- Mit?
- A hazugságaidat, amit még te sem hiszel el. Ha ennyire meg akarsz tőlem szabadulni akkor ne akarj velem lefeküdni! Ne akarj megcsókolni! Ne akarj rossz tévhitbe kergetni, hogy te is szeretsz! - miközben ezeket mondta az én szívem darabokra tört és csak sírni tudtam majd odarohantam a szobám sarkába leültem, felhúztam a lábaimat a mellkasom elé és csak sírtam. És ez mind miattam van. Csak miattam.
- Sajnálom... Sajnálom Harry. Szeretlek. Tiszta szívből. - suttogtam a szavakat. De későn. Ő már épp az ajtót csapta be maga mögött. Elrontottam. Megint mindent elcsesztem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése